Sóly egy Litértől 5 km-re fekvő község, amely számos családi kapcsolattal kötődik a litéri családokhoz, sőt szőlőhegyüket is közösen használja a két község már évszázadok óta. Ezért fontos forrásként szolgálhat a litéri családtörténeti kutatások szempontjából.
A sólyi református anyakönyvek 1718-as évtől indulnak és 1895. októberéig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig hivatalos anyakönyvnek minősültek. Az első anyakönyv csak születési bejegyzéseket tartalmaz 1718 és 1760 közötti időszakból, majd negyedszázadi szünet után - II. József türelmi rendeletét követően - 1787-től indul meg a vegyes anyakönyvezés Sólyban, azaz egy-egy könyvben, de külön szakaszokban vezették a megkereszteltek, házasultak és temetések (elhunytak) anyakönyveit. Külön keresztelési (születési) 1869-től, temetési (halotti) anyakönyv csak 1891-től van a hajmáskéri református gyülekezet sólyi leányegyházának anyakönyveiben.
Sólyban a helyileg illetékes hajmáskéri református gyülekezet 1895-ig 5 anyakönyvet vezetett (az alábbi linkekre kattintva megtekinthetők a sólyi anyakönyvek levéltári mikrofilm tekercseinek digitalizált képkockái):
